50. Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete

Egy újabb rövid regény Stevensontól. Ebben a műben a jó és rossz közti különbséget ismerhetjük meg egy emberen keresztül.

Dr. Jekyll és Mr. Hyde egy és ugyanazon ember. Egy különleges portól tudja változtatni kinézetét és személyiségét. A doktor köztiszteletben álló előkelő ember, a jó képviselője. Mr. Hyde bűnöző, aki sokszor kegyetlenséggel követi el tetteit.

A főszereplő küzd a benne rejlő jó és rossz tulajdonságokkal. Hol ez, hol amaz nyer hatalmat teste felett.

Érdekes regény, nekem tetszett. Előnye a rövidség, tömörség, lényegre törőség.

49. Kazuo Ishiguro: A főkomornyik szabadsága

Japán író, angliai helyszín. A regény visszavezet minket a 20. század eleji kastélyok világába, ám ezúttal a főkomornyik szemszögéből ismerhetjük meg ezt a világot.

Mr. Stevens évek óta főkomornyik Darlington Hall-ban, a szakma a vérében van, már édesapja is ezt a mesterséget űzte.

Mr. Darlington halála után egy amerikai milliomos veszi meg a kastélyt, és ekkor megy szabadságra Stevens. A pár nap alatt visszaemlékezik a régi szép időkre, elmeséli melyik híres emberekkel találkozott, és végül felkeresi a régi házvezetőnőt is.
Tetszett a mű, itt nem zavart az idősíkok miatti ugrálás, mert ezt nagyon jól megoldotta az író. Kicsit olyan, mintha egy nagypapa ülne, és mesélne a régi szép időkről.

48. Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai

Ez a könyv elvezet minket az 1930-40-es évek japán gésa-körzeteibe. A kislány Csijó Kiotóba kerül egy okijába (gésa nevelő intézet), távol családjától, testvérétől. Élete egy csapásra megváltozik: a tanulás még várat magára, cselédként alkalmazzák éveken keresztül és el kell tűrnie az okija egyetlen gésája, Hatszumomo álnokságait.

Csijónak azonban iskolába kerülése után sem könnyebbül meg az élete. A munka mellett most már tanulnia is kell: táncot, zenét, tea-szertartást, stb.

Egyetlen barátnője az okijában Úritök, aki hamarabb lesz gésa-jelölt, mint ő, tanítója Hatszumomo, akinek minden parancsát teljesítenie kell, így a két lány sorsa megpecsételődik és Csijó magára marad.

Csijót a híres gésa, Mameha veszi maga mellé, ő vezeti be a gésa-életbe, és "beavatásán" a Szajuri nevet kapja. Híres gésa válik belőle hamarosan, rengeteg pénzt hoz az okijának, így az okija vezetője örökbefogadja.

Hamarosan kitör a háború, a gésa-körzetek bezárnak, de egy segítő, Nobu jóvoltából Szajurinak nem kell gyárba mennie dolgozni, hanem egy szerető családhoz kerül és nekik segít az ejtőernyő varrásban.

A háború végén visszakerül a gésa-körzetbe, és legnagyobb örömére, sok-sok szenvedés és szomorúság után az lesz a dannája (aki pénzzel segíti), akit ő szeretne: az Ivamura vállalat elnöke.

Általa eljut Amerikába, és végül New Yorkban alapít teaházat...

 Nagyon tetszett. Már korábban is olvastam Japánról, de még így is sok újat tudtam meg. Tetszik a részletes leírás a szokásokról, ruhákról, ezek japán neveiről.
És örülök, hogy végül az író úgy döntött E/1-ben írja meg!

47. Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

Ezt a művet A gyermekek keresztes hadjáratának is nevezik.

A mű több időben játszódik. A főhős, Billy Pilgrim, amerikai optometrikus több társával gyermekként járt a II. világháborúban Európában. Egy drezdai vágóhíd sertésóljaiban leltek szállásra, és beszámol az út, a hely és a háború borzalmairól. Nagyon hiteles képet kapunk, hogy mit éltek át az emberek, milyen szörnyűségeken mentek keresztül. Az író nem kíméli az esetleg érzékenyebb olvasókat.

A másik idősík már Billy időskorában játszódik,az 1960-as években. Sokan elmebetegnek tartják, mert egy különös világról, a Tralfarmadorról beszél, akik állítása szerint éjszakánkat elviszik saját világukba.

A fülszöveg alapján nem ezt vártam a könyvtől, nekem ez az idősíkok közti ugra-bugra nem jön be, kicsit zavarossá teszi az eseményeket.

46. Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

A történetet Bromden, avagy Serteperte Főnök elmesélében ismerhetjük meg. Több férfitársával együtt egy elmegyógyintézet nem éppen idilli hangulatát és életét élvezik.

Részletesen számol be az intézet falai között uralkodó farkastörvényekről, a Főnéni szigoráról. Legyen az fekvő vagy járó beteg, ugyanúgy kell(ene) élnie mindenkinek. Persze lázadók itt is vannak, több-kevesebb sikerrel. 

A mű Bromden halálával és egy gyilkossággal zárul. 

Tetszett a történet, a szóhasználat ugyan néhol trágár, de vicces előadásban ismerhetjük meg egy elmegyógyintézet nem túl kellemes életét.