58. Charles Dickens: Karácsonyi ének

Elgondolkodtató és tanulságos történet az emberi természetről.
Főhőse, Scrooge úr szívtelen, senkivel nem törődik, csak a pénz érdekli. Még a karácsonyról sem vesz tudomást, nincs senkije, csak a vagyona.
Szenteste három szellem jelenik meg magányos házában. Az egyik a múltját idézi fel neki, milyen egyedül volt már akkor is. A második a jelenét, felidézi mondatait, megmutatja a körülötte élő emberek mindennapjait, szerettükkel töltött vidám, boldog karácsonyukat.
A harmadik pedig jövőjét: ha így folytatja életét, egyedül, magányban fog meghalni, senki sem fog emlékezni rá, egy könnycsepp sem gördül le érte senki arcáról.
Scrooge úr ekkor rádöbbent, milyen sivár, rossz élete volt eddig, a pénz nem tesz boldoggá, sőt, megrontja az emberiséget.
Miután a szellemek eltűnnek életéből, karácsony első napján új emberként ébred fel: jót tesz segédjével, segíti családját, megemeli fizetését.
Megható történet, és érdemes rajta eltűnődni: vajon mi a fontosabb az életünkben?

---

57. Sir Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája

Doyle a modern detektívregény megteremtésével szerzett maradandó helyet a világirodalomban. Tudományos módszerekkel dolgozó, mindent pompásan megfigyelő Sherlock Holmes legendás alakká vált. Doyle több kötetnyi elbeszélést írt Holmes kalandjairól, meg néhány regényt, utóbbiak közé tartozik A sátán kutyája.
Az ősi Baskervile családon a legenda szerint átok ül: Hugo nevű gonosz ősüket egy hatalmas fekete kutya ölte meg, s a kutya ugatását még a történet idején is hallani lehet a családi kastélyt környező lápokon. Sir Charles halálát is a kutyával hozzák összefüggésbe, s amikor fiatal örököse, Sir Henry hazatér Kanadából, mindenféle gyanús körülmény arra utal, hogy életét veszély fenyegeti. Mortimer doktor, a család barátja, Holmes segítségét kéri, s a detektív meg is fejti a hátborzongató rejtélyt, leleplezve a családi legendát saját céljaira felhasználó gazfickót és borzalmas kutyáját.
Az immár klasszikusnak számító detektívregény irodalmilag sem érdektelen.

56. G.G. Márquez: Szerelem a kolera idején

Ez a második könyvem Márqueztől, és kicsit félve fogtam neki. A Száz év magány nagyon nem tetszett, de ez viszont nagyon. Szerintem ezért jobban megérdemelte volna a Nobel-díjat.

Florentino Ariza, aki törvénytelen gyermekként látta meg a napvilágot, édesanyjával él kettecskén, szerény kis otthonukban. Egy nap megpillantja Ferminát, a fiatal, nemrég a városba költözött leányt, akit apja és Escolastica néni nevel erkölcsre, és az élet fontos dolgaira.

Florentino szerelmes levelekkel kezdi bombázni a lányt, aki eleinte válaszol is neki, ám egy pár év múlva kiábrándul a férfivá érett Arizából.

Apja kiszemeli leányának az ideális férj-jelöltet, Urbino Daza doktort. A híres, jó hírnévnek örvendő fiatal orvos a kolera idején sokat tett a betegekért és a betegség megelőzéséért.

Ferminának eleinte nem tetszik a férfi, de beleegyezik a házasságba és végül megszokja azt. Két gyermekük születik, és sok-sok évet töltenek egymás mellett, míg egy nap Urbino Dazát baleset éri: leesik egy létráról és meghal.

Florentino, akinek szerelme több, mint 50 év alatt sem csillapodott, újra levelekkel árasztja el a nőt. Fermina betartja a gyász időt, de utána találkozgatni kezd a férfival.

Elmegy vele egy hajóútra, végre a saját életét akarja élni, még gyermekei véleménye sem érdekli... és a két ember végre egymásé lesz.

Nagyon tetszett a regény, ugyan sok a romantikus szál, mégsem csöpögős, hanem nagyon élvezetes. Megható, hogy a férfi ilyen kitartó volt, és örömmel töltött el, hogy végül elnyerték egymás szívét.

55. Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe

A főhős, Dorian Gray megnyerő külsejű, kifogástalan modorú angol gentleman, akiről a híres festő, Basil Hallward egy portrét készít. Basil bemutatja barátjának, Henrynek ifjú felfedezettjét...

Dorian hirtelen kijelentése, miszerint a kép öregedjen, ő pedig maradjan örök fiatal, beteljesül. Furcsa dolgok, elváltozások jelennek meg a képen, amit ezután Gray egy eldugott szobába rejt. Senkinek sem engedi látni a művet.

Henry és Dorian között egyre szorosabb kötelék van. Dorian bizalmába avatja, beszámol szerelméről, Sybil Vane-ről, aki rejtélyes gyilkosság vagy öngyilkosság? áldozata lesz. Dorian egy könyvet kap barátjától, ami gyökerestül megváltoztatja életét.

Az eddig mintás fiatalemberként viselkedő Dorian elindul a romlás, züllöttség újtán. Éjszakákon át kóborol álruhában London nem épp előkelő helyein, sőt, még az ópiumot sem veti meg.

Korábbi barátja, Basil próbál segíteni az ifjúnak, ám Dorian meggyilkolja a festőt, akinek holttestét eltűntetteti, semmi nyom nem marad utána.

Dorian tovább halad a lelki nyomor felé, mély depresszióba esik, vágyik a halál után... majd öngyilkos lesz.

Nagyon érdekes regény volt számomra, hogy egy kifogástalan modorú, semmiben nem szűkölködő ifjú férfiből hogyan válik züllött, depressziós, önmarcangoló lelki roncs.

54. Edgar Allan Poe: A kút és az inga

Ez a rövid kis novella arról szól, hogy az inkvizíció áldozata börtönének padlóján fekszik megkötözve, és rettegve várja, hogy a felette lengő hatalmas inga lassan egyre lejjebb ereszkedjen, hogy végül a ráerősített hosszú késsel kettészelje a testét. De egy fondorlatos csellel sikerül kiszabadítania magát, de akkor észreveszi a kutat, ahol szörnyűbb halál vár rá...

Hátborzongató és egyben lebilincselő történet.

53. Doris Lessing: A fű dalol

Doris Lessing ezért a művéért 2007-ben Nobel-díjat kapott, már csak ezért is érdekelt ez a mű.
Egy különös gyilkosság előzményeit ismerhetjük meg belőle.

Mary Dél-Afrikában él, szülei elhunytak, és ő irodai alkalmazottként keresi kenyerét. Már jócskán eljárt felette az idő, és ő még mindig szingli. Ez ad táptalajt barátnői beszélgetéseinek, ami őt nagyon zavarja. Így az első adandó alkalommal megházasodik. Férje, Dick Turner gazda, aki birtokán mindennel próbálkozik, de sikert sosem ér el.

Mary hozzáköltözik, de élete fenekestül felfordul. A városi élet után nehezen szokja az új légkört, a háziasszony szerepét. A bennszülött szolgákat sorra cseréli le, senki sem jó neki. Arrogáns, lekezelő, szinte embertelen stílusban bánik velük, amit férje egy idő után nem tűr.

Mary senkivel sem tartja a kapcsolatot a környéken, magába zárkózott, csak a bennszülöttek elleni dühével foglalkozik. Próbál férjére hatni a gazdaság terén, új ötletekkel áll elő, de ezek is sorra becsődölnek.

Már eljutottak addig, hogy fel kell adni a gazdaságot, költözniük kell, ám az utazás előtti nap a nő gyilkosság áldozata lesz.

Nagyon tetszett a mű. Életszerű események vannak benne, sok emberi kapcsolat, különböző személyiségek találkozása. A bennszülöttek életét, kiszolgáltatottságát végre egy műből hitelesen megismerhetjük. Megérdemelte a Nobel-díjat.

52. Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

Ez a lélektani regény talán első olvasásra érthetetlennek tűnik, kicsit zavarosnak.

A mű a főszereplő, Mrs. Dalloway körül fonódik össze. A hölgy otthona magányában tengeti életét, míg férje politikával foglalkozik, lánya, az immár majdnem felnőtt Elizabeth pedig nem túl szoros kapcsolatot ápol édesanyjával.

Két fő szál van még a regényben: az egyik Septimus és felesége története. Septimus megjárta az első világháborút (a mű a 20-as években játszódik), emiatt lelkileg megtörik, elméje zavart lesz. Felesége gondosan ápolja, mindvégig mellette marad. A férj azonban hallani sem akar intézetről, orvosról, így mikor egyszer látógatóba érkezik doktora, leveti magát az ablakból, egyenesen a vasrács közepébe.

A másik szál Peter Walsh - Mrs. Dalloway, azaz Clarissa egykori hódolója, ám a frigyből semmi nem lett, közbelépett Richard Dalloway. Peter meg sem állt Indiáig, míg évekkel később visszatért Angliába, immár válófélben, 52 évesen, egy indiai fiatalasszonyba szerelmesen.

Clarissa estélyt tart, ahol többek között megjelenik édesanyja, Peter, de az estélyre a rejtélyes öngyilkosság híre rányomja bélyegét.

Rendkívül részletes leírást kapunk a szereplők lelki vívódásairól, gondolatairól, az emberi kapcsolatokról.

51. Jane Austen: A klastrom titka

Egy újabb romantikus regény Jane Austentől. Szenvedéllyel, szerelemmel, szomorúsággal és végül happy end-del.

Főhősnőnk, Cathrine Mr. és Mrs. Allennel Bath-ba utazik üdülni. Mivel a lány egy pici angol faluban él, ahol soha semmi sem történik, nagy kitörést jelent ez neki.

Számos emberrel ismerkedik itt meg: Thorpe-kkal, Tilney-ékkel. Isabella Thorpe hatalmas barátságba kerül Cathrine-nel, ami az olvasónak talán furcsának tűnhet. De ennek is meg van az oka: a számító, pénzéhes Isabella Cathrine fivérét, James-t szemelte ki hitvestársául.

Cathrine-t azonban Tilney-ék is körülrajongják, és mivel a lány vonzalmat érez Henry Tilney iránt, nem kétséges, hova húz a szíve.

Meghívást kap Tilney-éktől, tartson velük otthonukba, ami történetesen egy klastrom. Itt számos félreérthető bonyodalomba kerül hősnőnk, végül el is kell hagynia a klastromot rejtélyes gyorsasággal.

A vége pedig mi más lehetne, mint hogy Cathrine és Henry szerelembe esnek, eljegyzik egymást.

Kicsit vontatottnak éreztem ezt a művet, a rejtélyek túl hamar kiderültek, így nem volt sokáig az olvasó az izgalom hatása alatt.

50. Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete

Egy újabb rövid regény Stevensontól. Ebben a műben a jó és rossz közti különbséget ismerhetjük meg egy emberen keresztül.

Dr. Jekyll és Mr. Hyde egy és ugyanazon ember. Egy különleges portól tudja változtatni kinézetét és személyiségét. A doktor köztiszteletben álló előkelő ember, a jó képviselője. Mr. Hyde bűnöző, aki sokszor kegyetlenséggel követi el tetteit.

A főszereplő küzd a benne rejlő jó és rossz tulajdonságokkal. Hol ez, hol amaz nyer hatalmat teste felett.

Érdekes regény, nekem tetszett. Előnye a rövidség, tömörség, lényegre törőség.

49. Kazuo Ishiguro: A főkomornyik szabadsága

Japán író, angliai helyszín. A regény visszavezet minket a 20. század eleji kastélyok világába, ám ezúttal a főkomornyik szemszögéből ismerhetjük meg ezt a világot.

Mr. Stevens évek óta főkomornyik Darlington Hall-ban, a szakma a vérében van, már édesapja is ezt a mesterséget űzte.

Mr. Darlington halála után egy amerikai milliomos veszi meg a kastélyt, és ekkor megy szabadságra Stevens. A pár nap alatt visszaemlékezik a régi szép időkre, elmeséli melyik híres emberekkel találkozott, és végül felkeresi a régi házvezetőnőt is.
Tetszett a mű, itt nem zavart az idősíkok miatti ugrálás, mert ezt nagyon jól megoldotta az író. Kicsit olyan, mintha egy nagypapa ülne, és mesélne a régi szép időkről.

48. Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai

Ez a könyv elvezet minket az 1930-40-es évek japán gésa-körzeteibe. A kislány Csijó Kiotóba kerül egy okijába (gésa nevelő intézet), távol családjától, testvérétől. Élete egy csapásra megváltozik: a tanulás még várat magára, cselédként alkalmazzák éveken keresztül és el kell tűrnie az okija egyetlen gésája, Hatszumomo álnokságait.

Csijónak azonban iskolába kerülése után sem könnyebbül meg az élete. A munka mellett most már tanulnia is kell: táncot, zenét, tea-szertartást, stb.

Egyetlen barátnője az okijában Úritök, aki hamarabb lesz gésa-jelölt, mint ő, tanítója Hatszumomo, akinek minden parancsát teljesítenie kell, így a két lány sorsa megpecsételődik és Csijó magára marad.

Csijót a híres gésa, Mameha veszi maga mellé, ő vezeti be a gésa-életbe, és "beavatásán" a Szajuri nevet kapja. Híres gésa válik belőle hamarosan, rengeteg pénzt hoz az okijának, így az okija vezetője örökbefogadja.

Hamarosan kitör a háború, a gésa-körzetek bezárnak, de egy segítő, Nobu jóvoltából Szajurinak nem kell gyárba mennie dolgozni, hanem egy szerető családhoz kerül és nekik segít az ejtőernyő varrásban.

A háború végén visszakerül a gésa-körzetbe, és legnagyobb örömére, sok-sok szenvedés és szomorúság után az lesz a dannája (aki pénzzel segíti), akit ő szeretne: az Ivamura vállalat elnöke.

Általa eljut Amerikába, és végül New Yorkban alapít teaházat...

 Nagyon tetszett. Már korábban is olvastam Japánról, de még így is sok újat tudtam meg. Tetszik a részletes leírás a szokásokról, ruhákról, ezek japán neveiről.
És örülök, hogy végül az író úgy döntött E/1-ben írja meg!

47. Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

Ezt a művet A gyermekek keresztes hadjáratának is nevezik.

A mű több időben játszódik. A főhős, Billy Pilgrim, amerikai optometrikus több társával gyermekként járt a II. világháborúban Európában. Egy drezdai vágóhíd sertésóljaiban leltek szállásra, és beszámol az út, a hely és a háború borzalmairól. Nagyon hiteles képet kapunk, hogy mit éltek át az emberek, milyen szörnyűségeken mentek keresztül. Az író nem kíméli az esetleg érzékenyebb olvasókat.

A másik idősík már Billy időskorában játszódik,az 1960-as években. Sokan elmebetegnek tartják, mert egy különös világról, a Tralfarmadorról beszél, akik állítása szerint éjszakánkat elviszik saját világukba.

A fülszöveg alapján nem ezt vártam a könyvtől, nekem ez az idősíkok közti ugra-bugra nem jön be, kicsit zavarossá teszi az eseményeket.

46. Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

A történetet Bromden, avagy Serteperte Főnök elmesélében ismerhetjük meg. Több férfitársával együtt egy elmegyógyintézet nem éppen idilli hangulatát és életét élvezik.

Részletesen számol be az intézet falai között uralkodó farkastörvényekről, a Főnéni szigoráról. Legyen az fekvő vagy járó beteg, ugyanúgy kell(ene) élnie mindenkinek. Persze lázadók itt is vannak, több-kevesebb sikerrel. 

A mű Bromden halálával és egy gyilkossággal zárul. 

Tetszett a történet, a szóhasználat ugyan néhol trágár, de vicces előadásban ismerhetjük meg egy elmegyógyintézet nem túl kellemes életét.

Magyar könyvek II.

45. Gárdonyi Géza: Egri csillagok

 

Sokáig töprengtem, hogy idetegyem-e, hisz ez a könyv csak a könyv válozatban van meg, a netes listán nem. Nem tudom, melyik a valós, de mivel így is (számomra) elég kevés magyar került be, úgy gondoltam, itt a helye.

Ez a könyv remélem, mindenkinek ismerős még a diák korszakból.

A regény cselekménye közel két évtizedet fog át: 1533-ban Dél-Bakonyból indul, s az 1552-es hatalmas túlerővel szemben aratott egri végvári győzelemmel zárul. Bontott, sokszor párhuzamos vezetésű az első három rész cselekményszála, melynek során a jobbágyfi Bornemissza Gergely felcseperedik, Cecey Évában párra talál, királyi hadnaggyá emelkedik. Kalandregény, hősi és szerelmi történet, színes és széles tablókban kibomló histórikus korrajz keveredik a bevezető részekben. A két fő részben előadott, tömbszerűen megformált egri események viszont prózai hőskölteményekre emlékeztetnek. A fiatal olvasót a hadi események tárgyszerűsége, s főként Tinóditól merített dokumentumok, a hősiesség, árulás, titok, csataleírások és hősök monumentalitása egyaránt megragadja.

Magyar könyvek

Végre elolvastam az utolsó magyar könyvet is, ami a listán szerepel, így egy post-ban teszem közzé.

1. Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek

Ez a könyv megtalálható az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz listáján is.

Nekem nagyon tetszett a stílus, a múlt felidézése, a korszak, amiben játszódik. Érdekes, ahogy a rég nem látott két barát újra - utoljára - találkozik, megbeszélik régi sérelmeiket, hogy nyugodt szívvel juthassanak át majd a túlvilágra.

A cím a beszélgetés végére utal, hiszen mire a gyertyák csonkig égnek, hajnalodik, a beszélgetés véget ér, és a két idős férfi útja véglegesen elválik.

2. Kertész Imre: Sorstalanság

Talán nem egyedül vagyok, akik a Nobel-díj elnyerése előtt nem ismerték Kertész Imre nevét. A Sorstalanság az író első műve, hosszas viszontagság után, 1975-ben jelent meg, és 2002-ben kapott érte irodalmi Nobel-díjat.

A mű önéletrajzi ihletésű, az író szintén zsidó családból származik és 14 évesen járta meg Auschwitz-ot, majd Buchenwaldot, ahogy a főhős, Köves Gyuri is.

A fiatal diák szemszögéből élhetjük át a II. világháború talán legszörnyűbb, és legborzalmasabb eseményét, a zsidóüldözést és a munkatáborok kegyetlen világát.

Lebilincselő regény, ami szerepel az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz listáján is.

3. Esterházy Péter: Harmonia caelestis

Két éve olvastam első (és eddig utolsó) regényemet Esterházy Pétertől. Bevallom, csak azért, mert szerepel az 1001 könyv listáján.

A terjedelmes regény egyáltalán nem könnyű olvasmány, számomra zavaros, érthetetlen, követhetetlen volt.

Az író édesapjáról és annak felmenőiról szól. Nekem a stílusa nagyon nem tetszett, főleg a pajzán, bohém jelenetek.

Lehet, hogy túl fiatalon olvastam, és később megérteném a mondanivalóját, de nem hinném, hogy erre sor kerül.

4. Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája

Mindenképp el akartam már rég olvasni ezt a könyvet, hisz benne van az 1001 könyv listájában. Előtte nem hallottam soha az író nevét, így kíváncsi voltam rá.

Egy alföldi kisvárosba, ahol a közbiztonság folyamatosan romlik, vándorcirkusz érkezik. Két fő attrakciója az óriásbálna és a kis termetű herceg. Az emberek csodájára járnak a bálnának, de félnek is tőle. Idegenek is jönnek, akik csak a herceget akarják hallgatni. A herceg szónoklataival felizgatja az összeverődött tömeget, amely féktelen pusztításba kezd, és a gyengék és elesettek ellen fordul. A város elöljárói tehetetlenek ebben a helyzetben, a hadsereg segítségét kérik. Szimbolikus és tényleges hatalomátvétel történik, amelyben a régi rend összeomlik és egy új, diktatórikus berendezkedés bontakozik ki. A mű sötét képet fest emberi jelenünkről/ jövőnkről, amiben már nincs helye semmiféle idealizmusnak, és ahol a gyilkosok és áldozatok közötti éles határ gyakran elmosódik.

A művel kapcsolatban vegyes érzéseim vannak. Nehezen olvasható, mert nagyon hosszú, sokszor féloldalas mondatok vannak, amik így nehezen értelmezhetőek. Viszont az író rendkívüli kifejezésmódja és gazdag szókincse lenyűgözött.

40. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

Ez a mű sokaknak ismerős, kedves ifjúsági regény.

A főhős egy picinyke bolygóról származik, ahol csak egy virágja és három vulkánja van. Innen indul el felfedezni más bolygókat is, végül eljut a Földre. Megismerkedik egy pilótával, akinek beszámol kalandjairól.

Barátjától, a rókától kapott ajándéka az egész világ számára ismerős: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán fontos, az a szemnek láthatatlan.

Úgy gondolom ez a mű nemcsak gyermekeknek, hanem a felnőtteknek is hasznos, kellemes kikapcsolódást nyújt.

39. Maria Edgeworth: A Rackrent-kastély

A XIX. századi írónő több művével is szerepel a listán, de ez az első, amit olvastam tőle.

A rövid regény elmesélője Thady, a kastély agg szolgája, akinek már az évek során több ura is volt. Ezek az urak rendszerint adósságokba keveredtek és így szállt az uraság hitelezőikre, rokonaikra.

Sir Condy mikor a kastély ura lett, feleségül vett egy nem éppen a spórolásáról híres nőt. A vagyon szép lassan elúszott, a nő visszatért szülei birtokára, és a kastély uradalma Thady fiára, Jasonra szállt.
Sir Condy a vadászlakban hunyt el, szegényes temetésén nem nagyon jelent meg senki.

A mű nem tetszett, elég egyhangú.

38. Honore de Balzac: Goriot apó

Balzac maga nevezte regényének hősét, Goriot apót "az apaság Krisztusának". A mű ma is úgy él a köztudatban, mint egy szenvedő, kiszolgáltatott, mártírumot vállalt apa története, a lányai által kisemmizett, őket mégis, az utolsó pillanatig szerető öregember regénye.

A mű szervesen illeszkedik az író hatalmas társadalomkritikai taplót felállító ciklusaiba. Igazi megértéséhez tudni kell, hogy a magára hagyott Goriot apót egyedül szánó, temetésén egyedül résztvevő Rastignac más Balzac-regényekben a nagy karrieristaként szerepel, szalonok hőse, a legszebb nők kegyeltje, az élet igazi császára. Itt azok a vonásai állnak előtérben, melyek megmagyarázhatják, hogy e talán legfontosabb balzaci hős miért egyedül a leginkább komplex, jóból és rosszból legbonyolultabban "kikevert" alakja a szerző óriási ember-galériájának. Rastignac ugyanazon penzió lakója, mint Goriot apó, éles szemmel hamar észreveszi azt is, hogy miért nem viszonozzák, miért nem viszonozhatják lányai apjuk szeretetét, milyen társadalmi - kötelező érvényű - mozgások irányítják még a legkisebb, legmeghittebb sejt, a család belvilágát is. Ugyancsak a panzió leírásából kapunk először képet arról a Párizsról, amely a további darabok legfőbb helyszíne, a ''nagy" társadalomnak mintegy szimbóluma lesz. A regény vége, utolsó jelenete a világ regényirodalmának legtávlatosabb, legsejtelmesebb zárásai közé tartozik: Goriot apót eltemetve egy egész világ temetődik mintegy el, Rastignac híres szavai a temető hegyéről látható esti Párizshoz: "Most mirajtunk a sor!" - nemcsak saját pályája további küzdelmeit jelzik, nemcsak kihívást jelentenek, de új világok születésének próféciáját is.
- A mű talán a legnépszerűbb és egyúttal a legkiválóbb Balzac-regények közül való.

37. Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame

E könyvének megírásával Victor Hugo növelte dicsőségét és népszerűségét, pedig maga a történet nem túl érdekfeszítő: Esmeralda, a szép cigányleány egy daliás kapitányt szeret, őt viszont egy fondorlatos pap, meg a Notre Dame torz külsejű, de nemes szívű harangozója, Quasimodo. A pap féltékenységében megöli a kapitányt, s bűnéért az ártatlan lány lakol. Hiába segíti Quasimodo, hiába a csavargók ezrei, saját anyja adja akaratlanul a hóhér kezére. A leány bitófára kerül, s Quasimodo, miután letaszította a katedrális tornyáról a papot, a kivégzettek tömegsírjába zárkózik szerelmével. A hatalmas képek és az izgalmas epizódok teszik érdekfeszítővé a könyvet, mely máig is a legjobb francia történeti regény: valósággal életre kel a középkori Párizs, polgáraival, diákjaival, a csavargók és csepürágók színes seregével, s a történet középpontjában a hatalmas katedrálissal, amely szimbólum és a cselekmény részese is egyben.
Hugo ezen könyve annyira nem kötött le, A nyomorultak sokkal jobban sikerült.

Viszont a legenda valóságtartalma érdekelne, hogy vajon tényleg létezett-e Quasimodo?

36. Thomas Mann: A varázshegy

Ebben a mélyen szimbolikus tartalmú regényben Mann a német irodalom klasszikus műfajának, a fejlődésregénynek hagyományait folytatja. Ennek megfelelően a regény nem egyéb, mint az "egyszerű és középszerű" hős, Hans Castorp belső fejlődésének rajza, aki a síkvidékről, az egészségesek világából háromhetes látogatásra érkezett a svájci szanatóriumba, ám a Varázshegy halálos bűvöletének áldozatul esve, hét évre a szanatórium lakója lett. Castrop betegségélménye, életidegensége, passzivitása, kereső szellemének kalandjai, álmodozásai, félénség mögé bújt gyermekesen szenvedélyes szerelme, a humanizmus értelmén, lehetőségén való töprengés - ezek a regény fő témái. A háború előtti Európa különböző ideológiái kelnek harcra a hős lelkéért: szinte enciklopédikus teljességgel vonul fel minden olyan szellemi áramlat, amely megérintette a századelő polgári értelmiségét. Castrop testi egészségéért a különc orvosok, "lelke" megnyeréséért Settembrini, a 19. századi idealista-realista humanizmus képviselője és Naphta, a démonikus jezsuita küzdenek egymással. Ő maga viszont két csodálatos alak bűvkörébe kerül - előbb beleszeret Madame Chaucathba, a szeszélyes tatárszemű asszonyba, később lenyűgözi a jávai-holland dúsgazdag kávékereskedő nagyszabású egyénisége. Castorp előtt a természet, a művészet, a gondolkodás hatalmas tartományai bontakoznak ki. Végül visszatér az életbe - talán meghalni: a kezdődő 1914-es világháború csatamezején vesz búcsút tőle az író.

35. Stendhal: Vörös és fekete

E regény az ifjúság lelki története, szűkebb témája tulajdonképpen a nagyravágyás. Ifjú hőse, Julien Sorel, a mostoha sorsú parasztfiú izzó és határtalan idealizmussal lép egy kijózanító évszázadba, rajong a hősiességért, a nagyságért, a szabadságért. Az érzések szertelenségével egy magasabb, szellemibb, tágabb formát keres, mint amilyet a való élet lehetővé tesz számára. Életével kell fizetnie azért, hogy rádöbbenjen; a rajongást le kell tagadnia, ravasszá, hazuggá, hideggé kell válnia annak, aki életben akar maradni.
A száraz, tárgyilagos stílus a híres stendhali célt szolgálja: értelem segítségével fejteni meg a szenvedélyesség titkát.
A művet talán többen ismerik, nekem még kötelező olvasmány volt középiskolában.

34. Stevenson: A Kincses-sziget

Stevenson könnyű, kalandos olvasmánya. Szép, ám nem túlzottan hosszú táj- és személyleírással, abszolút élvezhető kicsiknek-nagyoknak egyaránt.

A Hispaniola, fedélzetén a lovaggal, orvossal, néhány "öreg tengeri medvével" és nem utolsó sorban Jim Hawkinssal elindul egy térkép alapján megkeresni Flint kapitány elrejtett kincsét. Számos kalandba, kalóztámadásba ütköznek az út során, ám végül a gonosz, haszonleső legénységtől  megfogyatkozva térnek vissza Bristolba a termérdek kinccsel.

33. Lewis Carroll: Alice Tükörországban

Alice hihetlen, meseszerű kalandjai tovább folytatódnak, ezúttal Tükörországban. A kislány egy sakkjátszma játékosa lesz. Itt a megelevenedett sakkfigurákon kívül olyan fura lények fogadják, mint a zsemlepke, a hintalódarázs, aztán Subidám és Subidú, no meg Dingidungi, hogy az Egyszarvúról meg Gyilkanyesszről ne is beszéljünk. Furcsa, vicces és bolondos kalandokon keresztül jut a játék végére, amikor is elnyeri a királynői címet.

32. Lewis Carroll: Alice Csodaországban

Ezt a művet talán senkinek nem kell bemutatnom, kicsiktől a felnőttekig mindenki számára ismerős!

Alice, az iskolás kislány mesebeli kalandokba keveredik, hol kicsi lesz, hol megnő óriásira. Találkozik sok érdekes és vicces lénnyel. Gyerek létére hihetetlenül művelt, okos és tisztelettudó.

Ajánlom bármilyen korosztálynak, én is jókat derültem rajta. Teljesen magával ragadja az olvasót!

Könnyed nyári olvasmánynak kiváló!

31. Saul Bellow: Henderson, az esőkirály

Főszereplője, Henderson, az ötvenes éveiben járó amerikai milliomos gazda. Második feleségével, Lilyvel és tőle született ikerfiaival él. Első házasságából is van három gyermeke.
Henderson, habár előrehaladott korban van, még mindig nem tudja, mihez kezdjen életével. Sok terve, álma volt... Fiatalkorában orvos szeretett volna lenni, de inkább a nőket, a kalandokat, részegességet választotta. Megjárta a háborút, és utána disznótartásba fogott. De egy hang egyre jobban azt súgta neki: Akarom, akarom! Hogy mit, na ezt Henderson sem tudta, csak annyit, hogy ebből a világból el kell menekülnie.
Így jutott el Afrikába, ahol megismerkedik hű segítőjével, Romilajuval. Eljutnak egy bennszülött törzshöz, ahol a királynő hamar kegyeibe fogadja. Hősünk megpróbál segíteni a törzset nyomasztó problémán, ám ez hatalmas kudarcba fullad, így menekülni kényszerül.
Eljut egy másik törzshöz, a waririkhez, ahol a királlyal rövid időn belül összebarátkozik. Az aszály súlytotta helyen még él a hiedelem, hogy szertartásuk révén elered az eső. A nagy parádén magára vállal egy szerepet Henderson, meg is nyeri, így ő lesz a Szungo, avagy az esőkirály. A király halála után őt illeti meg a trón, ám ez elől visszamenekül Amerikába.
Hőse nagyon nagy lelki változáson megy keresztül a regény folyamán, végre megtalálja az élet szépségeit, saját terveit, álmait.

30. Anne Bronte: A Wildfell-ház asszonya

 A mű egy levélregény és egy naplóregény ötvözete szerelemről és házasságról, megcsalásról és megcsalatásról, fájdalomról és megbocsátásról. Egy vidéki, lepusztult udvarházba egy titokzatos és szépséges asszony költözik, kisfiával és egyetlen szolgálóval. A környéken hamarosan a pletykák fő témája lesz a Mrs. Graham néven élő, zárkózott hölgy korábbi élete, melyről vajmi keveset tudnak a fecsegő hölgyek, akiket rosszindulatukban a féltékenység és az értetlenség vezérel: Mrs. Graham, azaz Helen bája megdobogtatja a férfiszíveket. Ha tudnák, kicsoda valójában az ismeretlen hölgy, és miért választotta az önkéntes száműzetést, kevésbé irigyelnék. De ki lesz, aki bepillantást nyerhet Helen Huntingdon előző életének titkaiba? A Wildfell asszonya (1849) Anne Brontë, a fiatalon elhunyt írónő főműve, mely a 19. században felmerülő, szerelemmel és házassággal kapcsolatos kérdéseket boncolgatja. Mit számít a vagyon, ha nincs szerelem? Mit számít a szerelem, ha nincs mód alaposan megismerni a házasság előtt azt, aki iránt gyengéd érzelmeket táplál a romantikus lelkületű hősnő?

29. Voltaire: Candide

Ezt a művet sokan ismerik, középiskolás kötelező olvasmány.

A szellemes regénnyel az volt Voltaire célja, hogy nevetségessé tegye a 17-18. század fordulóján élt egyik idealista német gondolkodó Leibniz követőinek filozófiáját. Ezek a feudalizmus hívei voltak, s azt vallották, hogy Isten a lehető legtökéletesebb világot teremtette. A regény címszereplője, Candide egyszerű, hiszékeny ifjú. Filozófus nevelője, Panglos arra tanítja, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika. Voltaire éles gúnnyal figurázza ki ezt a bárgyú optimizmust, amely egyet jelent az "Isteni gondviselés" akaratába való belenyugvással, az emberiség fejlődésének megakasztásával. Végigvezeti hőseit az egész földgolyón, elszenvedteti velük mindazt, amit a feudális társadalom eredményez: a háborút, a vallási üldözések kegyetlenségeit. Candide kiábrándul mestere tanításaiból, de nem esik kétségbe. Rájön, hogy az élet igazi értelmét a munka adja meg. Az "utazó regény" azzal végződik, hogy Candide földet vásárol, és minden fölösleges bölcselkedés nélkül hozzáfog a munkálkodáshoz.

28. Orwell: 1984

Szeretem Orwell regényeit, nagyon elgondolkodtatóak, és sajnos be is igazolódtak feltevései a mai világra nézve.

A regény egy olyan rendszerről szól, mely kizárólag a hazugságra és a terrorra épül. Az emberek általánosságban háromféleképpen viszonyulnak hozzá: szenvednek tőle, de tudják, hogy a lázadás eleve lehetetlen; szenvednek tőle szellemileg jobban mint fizikailag, és fellázadnak, tudva, hogy biztosan belebuknak; végül vannak olyan ostobák, akik nem szenvednek tőle, így hisznek benne. Az irányítók, a Belső Párt tagjai természetesen egészen más világban élnek. A történet főhőse a halálba induló lázadók csoportjába tartozik. Egyike a sokszáz hivatalnoknak, akik a hivatásszerű történelemhamisítást végzik. Először csak naplót ír, maga sem tudja kinek, mi célból. Fokozatosan egy szerelem erősokszorozó adományával jut el addig, hogy többé nem azt kutatja, mi volt régen, mit hamisított meg a diktatúra, és hogyan működik az egész világra kiterjedő zsarnokság, hanem azt, hogy miért, kinek és mi öröme telik ebben. A bukás elkerülhetetlen, de nem is a testi kínzás bemutatása a legsokkolóbb, hanem az a kegyetlenség, ahogy módszeresen elpusztítják a lélek önállóságát és a személyes érzelmet, s a fogoly nemcsak addig jut el, hogy szabad akaratából belátja a 2+2=5 igazságát, nemcsak szerelmét tagadja meg, de módszeres önneveléssel ráveszi magát arra, hogy őszintén szeresse a Nagy Testvért.

27. Boleslaw Prus: A fáraó

Még karácsony előtt befejeztem a könyvet, csak sajnos a blog bejegyzés maradt el. Azóta sajnos nem volt időm olvasni, de remélem, a vizsgáim végeztével újra lesz.
(Young-tól A viskót olvastam nemrég, de ez nem része az 1001 könyvnek)

A regény cselekménye az ókori Egyiptomban, az időszámításunk előtti 11. században játszódik. Főhőse a fiatal 13. Ramszesz fáraó a jószándékú reformer típusát testesíti meg, aki válságos korszakban kerül trónra. Kifosztott állampénztárt, elgyengült és jogtalanságok között sínylődő, embertelenül kizsákmányolt parasztságot, nyomorgó népet lát mindenhol, amikor először végigjárja országát. Csak személyes tulajdonságai, esze és erkölcsi tisztasága, szenvedélyes természete segíti annak felismerésében, hogy a dús Egyiptom népét Herihor főpap és a politikai vezető réteggé vált papi kaszt döntötte nyomorba. Herihor nemcsak főpap, hanem külügyminiszter is, és az államvezetésben sokkal gyakorlottabb, mint a fiatal fáraó. Ramszesznek csak egy igaz társa lenne harcában, Pentuer. ő azonban annyiszor tapasztalta, hony minden erélyes változásra a nép fizet rá, hogy fél minden kezdeményezéstől. Ilyen helyzetben nem kétséges, hogy kinek kell buknia. Az író azonban megoldást talál a tragikus vég feloldására: megírja mi történt 13. Ramszesz halála után, hogyan vezették be a reformokat éppen a legyőzött fáraó ellenségei.